Háttértárak előtérben - melyik a jobb?

Ha betelik gépünk merevlemeze, netán néhány fájlról biztonsági másolatot szeretnénk készíteni vagy csak egy ismerősnek odaadni őket, rengeteg lehetőség közül választhatunk. Pendrive, CD, DVD, külső merevlemez, illetve netes tárhely. A kérdés már csak az: melyiket mire célszerű használni, na és persze melyik mennyibe kerül?

CD

A legrégibb még használatban lévő külső tárolós megoldás a CD. 10 darabos kiszerelésben darabját 50-70 forint közt is beszerezhetjük (jellemzően vékony papír tokkal vagy tok nélkül, hengerben), de 50-es kiszerelésben ennél még néhány forinttal olcsóbban is hozzájuthatunk.

Ha csak egy darabért ugrunk le a boltba, akkor egy 200 forintos bankjegyet vigyünk magunkkal, annyiért biztosan megkapjuk, ráadásul időtállóbb, műanyag tokban. A MediaMarkt üzleteiben jelenleg egy 700 megás Verbatim írható CD 119 forint, míg az Edigitalban 170 forintnál kezdődnek az egydarabos, műanyag tokos lehetőségek. Az újraírható CD-ért ennél mindenhol többet, jellemzően 300-500 forintot kell fizessünk.
A kompakt lemezeknek van azonban több elég komolynak számító korlátjuk is: 650 vagy maximum 700 MB adat fér rájuk, ráadásul ehhez képest elég nagy a kiterjedésük. Arról nem is beszélve, hogy könnyen karcolódhatnak, ami akár adatvesztéssel is járhat.

DVD, Blu-ray

Bár egy DVD-re több (4,7 GB, illetve a kétrétegűre 8,5 GB) adat fér, a karcolódás-adatvesztés veszélye a CD-nél nem kevésbé vonatkozik a DVD-kre, melyek árai jellemzően a CD-kre vonatkozók dupláját teszik ki, a DVD-k ár-érték aránya tehát mindenképpen jobb.
A Blu-ray lemez a DVD-nél 5-ször több, 25 (illetve a duplarétegű 50) GB adat tárolására képes. Az árak márkától függően elég széles skálán mozognak. Míg a Memorex és a Verbatim Blu-ray lemezeit 1700-2000 forintért vehetjük meg, addig egy Kodak lemez ára 3500 forint körül mozog, egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező Panasonic-é pedig 5000 forint fölött van. Ez utóbbi összegért az olcsóbb márkák lemezeiből már újraírhatót vagy dupla rétegűt is kapunk.

A szaküzletekben még floppy lemez is található. Néhol már csak rendelésre hoznak, de akinek szüksége van 10 darab 3,5 hüvelykes hajlékonylemezre, az nagyjából 600 forintért megkaphatja a kisalakú floppykat tartalmazó csomagot. Ha más nem, emléknek.

Tartós tárolásra, például archiváláshoz kétségkívül jól alkalmazható a fenti 3 eszköz, bár a CD-s megoldás helyett az esetek többségében már DVD-t választunk, a CD a mérete okozta hátrány miatt megy ki a divatból.

Pendrive

Talán a legnépszerűbb mindennapi adathordozó a pendrive: méretben, ár-érték arányban és a fizikai sérülésekkel szembeni ellenállásban is előnyben van a CD/DVD/Blu-ray triászhoz képest. Ráadásul a lemezekkel ellentétben nem kell válogassunk, mindegyik "újraírható", sőt kisebb helyen is elfér.
Méret Ár(FT)
1GB 1500-2000
2 GB 2000-2500
4 GB 2500-4000
8 GB 4000-8500
16 GB 8500-13000
32 GB 20000-30000
64 GB 35000-60000

A legkisebbnek az 1 GB-os pendrive-okat tekinthetjük, az ennél kevesebb hellyel szolgálókat leginkább reklámajándékként szokták osztogatni. A leggyakoribb méretek és az árkategóriák fenti táblázatunkban vannak, de nem árt tudni róla, hogy van néhány különleges darab is.

Külső winchesterek

Külső merevlemez vásárlása előtt először azt kell eldöntsük, hogy szánunk-e újabb konnektorhelyet a winchesterre, vagy jobban szeretjük, ha csak az USB-kábelt kell bedugni, és nem igényel több áramforrást az eszköz. Az előbbi esetben a 3,5 hüvelykes, míg az utóbbiban a 2,5 hüvelykes termékek közt nézelődjünk. Az utóbbi, kevesebb forrást igénylő merevlemezek rendszerint drágábbak is.

Egy 3,5"-es 500 GB-os Freecom FC 28604-es típusút a MediaMarkt-ban 24 990 forintért találtunk, egy ugyanekkora Seagate FreeAgent Desktopot pedig az Edigitalban 25 900-ért. Utóbbi "kistestvére", a szintén 500 GB-os, de csak 2,5"-es Seagate FreeAgentGo már jóval drágább, 38 900 forint.

Háttértár a neten

Minden adattárolásra alkalmas hely legolcsóbbika az online tárhely. Szinte mindegyik vonatkozó szolgáltatásnak van ugyanis nem túl nagy, de azért a hétköznapi felhasználó számára bőven elég hellyel szolgáló ingyenes változata. Az online háttértárakkal szemben felmerülő legnagyobb probléma: hiába a jelszó, hiába az ígéret, mégsincs meg a felhasználóban az a nyugodtság, hogy az adathordozó fizikailag is ott van az ő kis szobájában. Persze néha éppen ez a legnagyobb előny is.

Drop box

A webes felületről visszaállíthatjuk a fájlokat korábbi állapotukba, ráadásul meg is oszthatjuk és közösen kezelhetjük őket bármelyik másik Dropbox-felhasználóval. Ha valamit az egész világgal meg szeretnénk osztani - például nyilvánosan linkelni -, akkor nincs más dolgunk, mint az adott elemeket a Public mappába másolni.

A lehetőségek teljes megismeréséhez mindenképp ajánljuk a fenti videót.

Windows Live SkyDrive: sokkal nagyobb, de sokkal butább

Bár a Microsoft online háttértár szolgáltatása 25 GB-ig ingyenes, van egy elég komoly korlát: a fájlok egyenként nem lehetnek nagyobbak 50 MB-nál. A Windows Live Sky Drive-ra való feltöltés a dropboxos megoldáshoz képest jóval körülményesebb. Bár windows-os gépeken egy kis telepítgetés után megtehetjük, hogy egyszerűen behúzzuk a fájlokat az online felületre, más operációs rendszerek alatt ez még bütykölés árán sem működik.
Ha már egyszer felkerültek a fájlok, akkor a teljesen privát mód mellett a nyilvánosan elérhető mappánkba is rakhatjuk őket, a köztes megoldást pedig a csak bizonyos személyekkel (MSN/Live-felhasználókkal) való megosztás jelenti.

A fájlkezelés és -szinkronizálás terén említést sem érdemel a SkyDrive, sem automatikus szinkronizálásra, sem korábbi fájlverziók visszaállítására nincs lehetőség benne.

Ubuntu One

Az Ubuntut kiadó Canonical napokban indult, egyelőre meghívásos alapon működő online háttértár szolgáltatása tudásra a Dropbox és a SkyDrive között foglal helyet. Az ingyenes tárhely mérete a Dropbox-hoz hasonlóan 2 GB, ami havi 10 dollárért 10 GB-ra növelhető). Szintén a Dropbox-szal egyezik az is, hogy a fájlok automatikusan szinkronizálódnak, viszont egy-egy korábbi fájlváltozat visszaállítására nincsen lehetőség. Ennek a háttértárnak a legnagyobb hátránya az, hogy csak Ubuntu alatt működik - ez igencsak korlátok közé szorítja a felhasználók számát és lehetőségeit.

Forrás:Technet